Gősi Vali: Emlékkönyv című önéletrajzi könyve 2022. szeptember 29-én jelenik meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
A szerző bemutatkozása
„…sosem oly szörnyűek a szenvedések,
hogy ne lenne belőlük ének.
(Lucian Blaga : Négysoros)
„1954-ben születtem. Hálával gondolok a vasi falucskára, Rábagyarmatra, mint gyermekkorom bölcsőjére és gyökereimre, ahol tündérmesék valóságos világában, verssorok dallamán cseperedtem és ahonnét az irodalom mélységes szeretetével indultam a felnőttkor felé. Tanulmányaim, később a családom – férjem és két gyermekem – a nagyvárosba, Győrbe hívtak, ahol munkám pénzügyi területre szólított; mérlegképes könyvelőként dolgoztam, előbb kisebb intézményeknél, cégeknél, majd 25 éven át, nyugdíjazásomig a Magyar Rádió Győri Stúdiójának munkatársaként. Tragikumában is felemelő, hogy évtizedek múltán valami különös kegyelem részeseként – őrzője, hordozója – lettem idejekorán, életmentés közben eltávozott fiúgyermekem gyönyörű szellemi hagyatékának, a szeretet mindenek felettiségének; 2005-től publikálok rendszeresen verseket, irodalmi szövegeket, 2011-től a Győri Antológia Alkotó Közösség tagjaként és több irodalmi – művészeti magazin és folyóirat állandó szerzőjeként. Önálló vers-válogatásaim 2012-ben Halkuló hiány, 2015-ben Hódolat a tavasznak és 2017-ben Misztériumok címmel jelentek meg, amelyek letölthetők a MEK gyűjteményéből.
Időközben tudatossá vált ars poeticám; az, hogy az Úton a létezés szépségeit keressem, a misztériumokat, amelyek számomra az anyagi világunknál sokkal finomabb dimenziók átélését jelentik. A boldogságot, mint a nemes és tiszta dolgokon való örömöt az ideális létezés mintaképeként, romlatlan ősformájaként igyekszem írásaimban megjeleníteni. Hiszem, hogy a valódi szépség belülről, a lélek szépségéből fakad, és csakis harmóniában lévő gondolataink teremthetik meg azt a belső fényt, ami kívül is ragyogóvá válhat írásainkon, alkotásainkon át. Legutóbbi verseimet a 2020-ban kiadott Szavakkal festett képek című kép-vers albumban, és a 2022-ben Hajnali fény címmel megjelent kortárs török versek egyik fordítójaként publikáltam.”
A borítón Zsolnai Timea: Erdei kisvirág című alkotása látható.
Gősi Vali: Emlékkönyv
Egy igaz történet a fájdalomról és a megbékélésről.
Az Emlékkönyv életregény egy asszony igaz történetéről, amelyben közel hét évtized emlékeiről, érzéseiről és álmairól mesél. A tündérmesék világából induló út drámák során át vezet az asszony lelki épüléséhez. A fia, életét adva mások életéért, hőssé vált Görögországban. Emlékhelyét Sidari partjainál magyar zászló borítja, bátorságát, önfeláldozását huszonkét év távolából is ünneplik. A fiú neve és hőstette legendaként él az emberek emlékezetében. Az édesanya, a talán soha fel nem dolgozható fájdalom ellenére, két évtizede keresi a létezés szépségeit. Talán éppen ez a tragédia “kellett” ahhoz, hogy feltörjenek belőle, a mélységes mélységből, ezek a kincsek. Azóta is csodaszép versekben vallja meg érzéseit. Vallja, hogy a valódi szépség belülről, a lélek szépségéből fakad, és csakis harmóniában lévő gondolataink teremthetik meg azt a belső fényt, ami tragédiákon is túlnőve, kívül is ragyogóvá válhat írásokon, alkotásainkon át. Ez a könyv a fájdalom túléléséről szól, és az élet igenléséről. Gősi Vali élettörténete azt üzeni, hogy nincs olyan helyzet, amelyből ne lenne kiút.
Mottó:
"Szavakká szeretném varázsolni létemet és szeretteimét is, meghaladva az emberidőt."
Olvasson bele a könyvbe
Gősi Vali: Emlékkönyv – Fényre ébredések / Így volt
Gősi Vali: Emlékkönyv – Fényre ébredések/ Így éltem ott
Gősi Vali: Emlékkönyv Így éltem ott / Karácsonyillat
Gősi Vali: Emlékkönyv – Fényre ébredések/ A tündérmesék valósága
Gősi Vali: Emlékkönyv – Fényre ébredések/ A szelíd költő
Gősi Vali: Emlékkönyv – Valóságos életmesék/ A boldogságkutató az intuícióról
ARS POETICA
„A lírai lélek sohasem magányos, sőt végső megtagadása minden lehetséges magánynak.”
(Lesznai Anna)
Gősi Vali megjelent önálló kötetei
(Gősi Vali)
Halkuló hiány
(Győr, 2012.)
(Gősi Vali)
Misztériumok
(Győr, 2017.)
(Győri Andor)
Szavakkal festett képek
Vehofsics Erzsébet Zsóka fotói
Gősi Vali verseivel
(Győr, 2020.)
De kizöldül a baj, ha könnyel áztatod..."
(Mitat Cibuk)
Mitat Cibuk: Hajnali fény
Törökből fordította: Dr. Bartha Júlia,
Műfordító: Gősi Vali
(Karcag, 2022.)
Gősi Vali publikációi antológiákban
Bennünk ring a világ, Győri Antológia, 2017. Győri szerzők művei
(Kiadó: Győri Antológia Irodalmi- és Művészeti Alkotó Közösség, Győr, 2017.)
Sodrásban 2020, Kortárs írók, költők antológiája, 2020.
(Kiadó: Vizuális Pedagógiai Műhely, Győr, 2020.)
Hullámok hátán, Győri antológia, 2021.
(Kiadó: Győri Antológia Irodalmi- és Művészeti Alkotó Közösség, Győr, 2021.)
Győr 750, A győri antológia különkiadása, 2021.
(Kiadó: Győri Antológia Irodalmi- és Művészeti Alkotó Közösség, Győr, 2021.)
Irodalmi-művészeti díjak, elismerések
"Valójában nem maguk a díjak fontosak, hanem a velük járó kötelezettségek: megtenni mindent a lehető legtartalmasabb, legértékesebb szolgálatért, amire vállalkozik az ember."
2011-ben és 2012-ben a Verslista – Kortárs Magyar Irodalom Verslista Díjjal ismerte el tevékenységét.
2017-ben Litera-Túra Művészeti Díjat kapott a Litera- Túra Művészeti Magazin és folyóirat állandó szerzőjeként.
2020-ban az Irodalmi Epreskert – sokoldalú virtuális, művészeti folyóirat főszerkesztője, Fetykó Judit által gondozott, Horváth-Hoitsy Edit Irodalmi Művészeti Díjat vehette át.
2017-ben a Győri Antológia Irodalmi- és Művészeti Alkotó Közösség tagjaként Győr Művészetéért Díjat kapott.
Győr város által adományozott közösségi elismerés.
RÓLA SZÓL
Márkás beszélgetések Kiss T. Annával: Gősi Vali 1.
Márkás beszélgetések Kiss T. Annával: Gősi Vali 2.
Válogatott megjelenések a sajtóban
TV2 Tények Plusz
2022-07-29-én 18.45-kor a TV2 Tények Plusz emlékműsort sugárzottGősi Vali és Gősi Ferenc fiáról, Gősi Zoltánról, felújítva a csatorna 2001-ben, ugyanitt, Vujity Tvrtkó által készített emlékező összeállítást.
Néhány fontos és lélekemelő üzenet a sok ezer kedves emlékezés mellett Terhes Mária és munkatársai, Nagy-Palóc Ildikó – Pallai Gábor riportja – emlékműsora – után:
„Aki a keresztjét úgy tudja vinni, ahogy ők, akik ekkora életigenléssel sétálnak nap mint nap a halál völgyében, akik fiukkal kelnek és hozzá száll utolsó sóhajuk, és mégis itt élnek a mában, örömben, szeretetben és hálával a szívükben, hogy ez a fantasztikus gyermek őket választotta, még ha ilyen rövid időre is.
Köszönöm a sorsnak, hogy mi mehettünk Riával hozzatok forgatni és ezáltal megismerhettelek Titeket, drága Gősi Vali és Feri. Örökre szívembe zártunk Titeket ❤
EMBERek vagytok, óriási szívvel és nemes lélekkel.”
(Nagy-Palóc Ildikó írta a megosztás alatt)
Anna T. Kiss üzenete a TV-riport után, aki a fájdalom feledhetetlen napján, 2022. július 29-én (is) velünk volt, hogy feledtesse a szívszorító emlékeket.
„Vannak évfordulók, emlékek, események, amelyek évtizedek múlva is helyet követelnek maguknak az életünkben. Még ha halottaink is ők. És ez így helyes. Kell az emlék az embernek, hogy tudja, mihez képest határozza meg helyét, irányát az életben. Gősi Vali és férje, Gősi Ferenc fájdalma ilyen, alig felnőtté vált hős fiúk 22 évvel ezelőtti elvesztése miatt. Veletek vagyok!” ❤
Újságmúzeum – Sal Endre főszerkesztő riportjai:
Zoliról: 2019. július 26. „Lassan 19 éve, hogy a görögországi Korfu szigetén a magyar Gősi Zoltán kimentett a háborgó tengerből egy fuldoklót” (Sal Endre főszerkesztő)
A főszerkesztő üzenete az írás alatt:
„Kedves Vali! Számomra Zoltán és ön valódi hős! Zoltán olyat tett, aminél nincs önzetlenebb emberi cselekedet, ön kedves Vali pedig nagyon erős ember, mindenki számára példa kell legyen ahogyan az elviselhetetlent nem csak elviseli, de még másoknak ad erőt! A cikk eddig 1 millió emberhez jutott el és a hozzászólásokban láthatja, nem felejtjük el Zoltánt. Ő itt bent, a szív környéken örökké élni fog! Köszönettel: Sal Endre”
Későbbi kedves üzenetekből: „Kedves Vali! Eddig 1 699 292 ember látta a Zoltánról írt megemlékezést és soha nem kapott még egyetlen írás sem annyi like-ot, mint a hős fiáról született cikk (28 100). Sal Endre)
(„A Gősi Zoltán tragédiájáról szóló cikk volt az Újságmúzeum második legolvasottabb írása ebben az évben Sal Endre, főszerkesztő.)
Újságmúzeum, Gősi Valiról:
„AZ ÍRÁS SEGÍTETT FELDOLGOZNI A HŐS FIA ELVESZTÉSÉT: GŐSI VALI TÖRTÉNETE”
Egy szép megemlékezés a számtalan közül:
Újságcikk
A Kisalföld három évvel a tragédia után, Anyák napján is írt Gősi Vali érzéseiről.
Szöveg: Arcanum/Kisalföld
- KAttintson a képre a nagyításhoz
Győri Szalon
Gősi Vali: Misztériumok c. verseskötet bemutatója
A GYAK szerzői kiadványainak sorát november 18-án, szombaton 14 órai kezdettel Gősi Vali új könyvének bemutatója zárta a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében. A szerző beszélgetőpartnere Hessling Hegyi Erika költő volt, aki mint kiváló könyvszakértő és barát, az új kötet alapos ismerője már bevezetőjében is sok mindent elárult a Misztériumok létrejöttének titkaiból, valamint az alkotó költői világából.
A beszélgetés során szó esett a kiadvány címének a versekben olvasható sokféle üzenetéről, az élet csodáiról, szépségeiről, a bánatok és örömök egymást váltó hullámzásáról, a kötet zárásaként pedig Gősi Vali műfordító kísérleteiről is. A verseket Vehofsics Erzsébet, a GYAK tagja és Virág Lajos fotós olvasta fel. A bemutató ünnepélyes csendjét csak a tapsok szakították félbe.
Szó esett a könyv borítójáról is. A szerző kisunokájának, Mirának apró üzenőcédulái láthatóak rajta, melyekre a kislány az olvasmányai során összegyűjtött magvas gondolatokat írta. A vörös-fehér arany színek méltóképpen tolmácsolják a kötet verseinek alaphangulatát és üzenetét.
A rendezvényt követően St. Martin, az ismert zenész és Stipsics Ibolya fotóművész az elsők között gratulált a szerzőnek.
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja
- KAttintson a képre a nagyításhoz
Fotógaléria:
Gősi Vali: Misztériumok – Könyvbemutató a XVII. Győri Könyvszalonon
Gősi Vali: Hódolat a tavasznak
Könyvbemutató és rendhagyó irodalomóra a győri könyvtárban
Rádióriport Gergácz Anikóval
2013.11.02. Szombat délelőtt - Műsorvezető - Keresztes Ilona és Süveges Gergő
Egy kedves emlékezés egy zenésztől, aki akkoriban (2000-ben) Sidariban forgatta a Tündérlány c. dalának videoklipjét, és az ott készült klipet Zoli emlékére ajánlotta.
Édesanyjával ő is meglátogatott minket. A Tündérlány c. dal klipjének végén néhány csendes pillanatra Zoli utolsó fotója tűnik fel. (Többen tévesen írnak erről: nem a dalt ajánlotta fel, hanem a Sidariban, a közelben készült videoklipet. Különös sorstragédia, hogy a fiú családjának leégett a háza. Ugyanez történt azzal a családdal is egy éve, akiknek az esküvőjén ültünk, amikor Zoli éppen küzdött a tengerben a másik emberért. Nehéz néha a sors furcsa történésein eligazodni...
BLOG
„Egy igaz történet a fájdalomról és a megbékélésről.”
- Írta: Gősi Vali
- 2022. október 6.
Gősi Vali: Valaki tenyerében
- Írta: Gősi Vali
- 2022. október 6.
Hajnali ízek, illatok – kora-ősz idején (1. Folyt. köv.!)
- Írta: Gősi Vali
- 2022. szeptember 30.
Versek
Rejtőző
Hányszor érezted: nincs tovább,
eltemet ez a vad világ!
A csend-vajúdta halk remény
felvillant mindig: van esély,
és valóság lesz a végtelen,
ahol semmi sem reménytelen;
könyörülve a dúlt életen eléri
gyengülő kezed
valami égi hatalom,
s úrrá lesz végleg
a vadakon: felemel, oltalmaz,
elrejt tenyerében.
Ragyogás
Mint jegenyesoron a napmeleg,
minden tavasz új reményt teremt.
Árad a fény a fáradt arcokon,
és lebegünk a valóság felett.
Míg ringatóznak ősi dallamok,
a színek, fények pompája ragyog.
Átölel a csönd, s a lelkeken
már új világra nyílnak ablakok.
Emberlét
Azt hittem, hogy mindig kék a tenger,
ha pirkadatkor ráolvad az ég,
hogy egyesülnek hajnal-ébredéssel,
és megszületik nászukból a fény.
Megismertem haragját a víznek;
hulláma ha vad, tarajos-sötét,
ultramarin-kékre vált viharban
a halált hörgő, vén tengerfenék.
Hiszem mégis: egyszer minden ember
− mint homoktenger, arany partokon −
kincseit majd szétteríti végül,
és meghajol az égi színpadon.
Tisztább öröm nincs is a világon;
az emberlét a legszebb hatalom.
Félek
(Montázs karantén-létben)
Te, ki a földet, eget és vizeket
ezüstös fényeddel óvod az időtlenségnek,
és esténként újra gyújtod az ég lámpásait,
hol csillagok őrzik az isteni holdfényt,
miért borítottál fekete fátylat
árva anyákra s férfiszívekre,
kik hősként éltek és szeretni jöttek ide?
Miféle átkozott világ az,
ahol a szívünk mindig fázik,
ahol velünk vacog a bánat,
a boldogság búvó oázis?
Ó, hol van a derengő gyermeki béke,
a türkiz égbolt angyal-ragyogása
ébenfekete éjszakák után,
mikor a hízott hold jeges udvarán
áttör a félszeg hajnali pír?
Nincs arca az emléknek, időnek,
alig verdeső szíve már némuló,
e kegyetlenségtől kiégett földi létnek.
Mégis élek…
… de hány nap még a végső ébredés,
ami a káoszból kivezet?
Hány csillag vakító fénye kell,
hogy tisztán lássunk,
ha számtalan gazság festi is
koromsötétre az eget?
Miféle tudomány
és rend vezet ki a zűrzavarból?
Már veszni érzem hitemet,
hogy meglátom még újra felderülni
a felhők mögül a kék eget.
Mondd, Uram, hová lehet fellebbezni
veszett remények miatt,
ha áltudománnyá lesz a szeretet,
és már csak bűn és pusztulás fenyeget?
Néha mégis… tűnik a fényben a rettenet,
pirkad a reggeli ábránd,
felhőkhöz bújik a foszló, tündéri vágy,
és vijjogva szálló madárraj húzza tovább
az éledő, ezüstös álmot…
Félek,
mit hoz az éj még,
ha haragra lobban az isteni láng?
A csönd fodraiban
Csak élünk régóta
a félholt mában,
végtelen hosszú,
elmélyült hallgatásban,
de néha, a sejtelmes,
zajtalan éjben
lassan élednek a fények
a csönd fodraiban,
s valahol körben,
árnyas est-ölelésben
élni kezd újra a táj,
moccan egy ágon a vágy
és újra a rezzenetlen sejtelem,
az ünnepélyes békesség van itt,
visszhangzik a csend a lelkeken,
árad a fény, mely majdnem elvakít.
Csitul a fájdalom, a könny apad,
kihajt a fű, bomlik ezer virág,
a horizonton aranylik a nap,
leveleket ringat minden faág.
Csak nézem a tájat,
a rügyeket bontó,
levelek közé rejtőző fákat,
a tavasz elé térdelek,
ég felé küldöm hálaimám,
hogy megélhetem még
e rejtelmes feltámadását a világnak,
e fenséges újjászületést,
amint lágyan rám ejti
illatos fátyolát az alkony-ég,
elsimítva gyűrött
magányomat…
Egy felém hajló
fénysugárhoz simulok,
megidézett sziluetted
körberajzolom,
aranyló búzaszem – hullsz elém,
megéledsz szívemen;
oltárcsend ünnepel,
fénytörés villan szembogaradon,
a ragyogástól
a lélegzet eláll…
